EILEEN F. ALMARALES NOY – Elérni a horizontot
Performansz a városi térben és kiállítás az ISBN Galériában
.
2022. június 21–30.
Megnyitó: 2022. június 30-án 18.00-20.00
.
A kiállítás teljes formájában ezen az estén lesz látható.
Eileen F. Almarales Noy havannai képzőművész a budapesti tranzit.hu és a havannai ArtistaXArtista művész-csereprogramja keretében hat hetet tölt Budapesten 2022. június végétől. A két szervezet 2019-ben egy nyilvános pályázat során három magyar és három kubai művészt választott ki a Havannában, illetve Budapesten eltöltendő rezidenciaprogramra. 2020. januárjában Radics Márk utazott Havannába, mielőtt a pandémia félbeszakította volna a programot, amely most folytatódik.
Eileen installáció- és performansz-alapú gyakorlatában gyakran jelent kiindulási pontot Kuba, melynek ellentmondásos gazdasági, politikai adottságait globális összefüggésben vizsgálja. A művész annak a fiatal kubai generációnak a tagja, amely tisztában van vele, hogy az ország erőszakkal fenntartott politikai rendszere a máig hangoztatott szlogenek ellenére nem igazságos, elzárja az embereket a valódi információktól és tudástól, amellyel változtatásra lennének képesek. A művész érti a globalizált világ működését, és meggyőződése, hogy további határok szabása helyett tudatos összefogásra és szolidaritásra van szükség a Föld megóvásához.
Az Elérni a horizontot (Reaching the Skyline) című budapesti kiállítás anyaga egy tíznapos folyamat során áll majd össze. A művész minden nap a város más-más pontján fogja a Kubából hozott földhalmot kiszórni és a földet vízzel keverve városi anzixot fest a helyszínen. A festési akció után a földet összegyűjti, és másnap egy másik helyszínen készít városképet, folytatva ezt addig, amíg a föld elfogy, illetve összekeveredik a helyi utcák porával.
.
Az akvarellek gyarapodása és a kiállítás épülése június 21-től lesz követhető az ISBN Galériában, ahol június 30-án a megnyitó és egyben záró esemény során lesz látható a teljes anyag.
.
.
A művész így fogalmaz a projektről:
“A Föld egy egyre töredékesebb tér, ahol fizikai és virtuális falak jelzik, milyen területhez tartozunk. Ezek a falak gyakran azt az érzést keltik, mintha nem is lennénk valódi lakói a Földnek, ugyanis a politikai-adminisztratív felosztások olyan területekre zárnak be, amelyeken kívül idegeneknek címkéznek minket. Az Elérni a horizontot című kiállítás a Földhöz való kapcsolódásunkról szól. Földi otthonunk egészséges és virágzó fejlődésének az a feltétele, hogy befogadó közösségként, és ne izolált elemek sokaságaként tapasztaljuk meg az embert. Jelenleg egy olyan emberi gépezetnek vagyunk kiszolgáltatva, amely területek, határok, nemzetek, politikai-gazdasági érdekek mentén osztja meg a világot, borítja fel bolygónk egyensúlyát és határozza meg rajta az emberek helyét. Így az emberek szabadsága és a Föld jóléte a gyakran egymásnak ellentmondó gazdasági és politikai érdekeken múlik, amelyek megosztottságot és bizonytalanságot okoznak. Ehhez társul, hogy egyre inkább elveszítjük a kapcsolatot a természettel, és nő a szakadék az elektromos betondzsungel és a környezetünk természetes egyensúlya között. A nagyvárosok nap mint nap futurisztikus képekkel bombáznak, egy robotizált világ víziójával, de vajon ez az út vezet előre? Valóságos mindez? Vagy ki vagyunk szolgáltatva az ember arroganciájának és naivitásának?”
“A Föld egy egyre töredékesebb tér, ahol fizikai és virtuális falak jelzik, milyen területhez tartozunk. Ezek a falak gyakran azt az érzést keltik, mintha nem is lennénk valódi lakói a Földnek, ugyanis a politikai-adminisztratív felosztások olyan területekre zárnak be, amelyeken kívül idegeneknek címkéznek minket. Az Elérni a horizontot című kiállítás a Földhöz való kapcsolódásunkról szól. Földi otthonunk egészséges és virágzó fejlődésének az a feltétele, hogy befogadó közösségként, és ne izolált elemek sokaságaként tapasztaljuk meg az embert. Jelenleg egy olyan emberi gépezetnek vagyunk kiszolgáltatva, amely területek, határok, nemzetek, politikai-gazdasági érdekek mentén osztja meg a világot, borítja fel bolygónk egyensúlyát és határozza meg rajta az emberek helyét. Így az emberek szabadsága és a Föld jóléte a gyakran egymásnak ellentmondó gazdasági és politikai érdekeken múlik, amelyek megosztottságot és bizonytalanságot okoznak. Ehhez társul, hogy egyre inkább elveszítjük a kapcsolatot a természettel, és nő a szakadék az elektromos betondzsungel és a környezetünk természetes egyensúlya között. A nagyvárosok nap mint nap futurisztikus képekkel bombáznak, egy robotizált világ víziójával, de vajon ez az út vezet előre? Valóságos mindez? Vagy ki vagyunk szolgáltatva az ember arroganciájának és naivitásának?”
A kiállítás a tranzit.hu és az ISBN könyv+ galéria együttműködésében valósul meg.
Fotó: Nyíri Julianna