2022. május 10 – június 3.

Megnyitó: május 10. 18:00-21:00, a művészek jelenlétében

A búvárrepülés a mélység és magasság közötti átjárás lehetősége, kapcsolat a tengerfenék kagylói, kavicsai, szivacsai és az ég csillagai között. Mi emberek a kettő között élünk valahol félúton, mert így látjuk. A tengerparton megrémít a hatalmas víz és ég találkozása, amiben nekünk embereknek nem sok szerep jutott. Mégis minden alkalommal kavicsokat gyűjtünk és szivacsot halászunk és ha tehetnénk, akár csillagokat is gyűjtenénk az égről.

A szivacs egy olyan természeti képződmény, amely se nem növény, se nem állat, inkább valamilyen megfoghatatlan és számunkra meg nem értett lény. Mindent magába szív majd átereszt. A hordalékot, szemetet és csontokat bent tartja és ezáltal tisztítja a környezetében a vizet, mint ahogy mi is tisztítjuk vele magunkat vagy a konyhánkat. Csak akkor gondolunk bele a szivacs természetébe, ha saját közegében, a tengerben találkozunk vele és ugyanekkor kezdjük el tisztelni és rajongani érte. Sőt mi több, szeretnénk birtokolni, mint olyan tárgyat, amin folyamatosan gondolkodhatunk, hogy mindig érezzük alattunk a mélységet, fölöttünk pedig a magasságot. Valahol a kettő között nekünk is van helyünk, de ennek ellenére ne felejtsük el, hogy az univerzum végtelen és hogy a „fel” és a „le” is relatív.

Kicsiny emberi lényünk elemi ösztöne a gyűjtögetés és ha felismerjük a lehetőséget a kapcsolódásra az univerzum számunkra kijelölt határaival, akkor felismerjük a búvárkodás és az űrhajózás közötti összefüggést. Ékszerek, sok-sok ékszer, ami feldíszíti a Földet.

Kiállítók: Boldizsár Zsuzsa, Horváth Sophie, Szabó Eszter Ágnes, Zámori Eszter, Vígvári Virág, Syporca Whandal

Fotó: Nyíri Julianna